Kép 46/1 Csontváry H/46. Baalbek című festménye és a festményen látható táj fényképe (2017).
Itt vagyunk: Baalbek Római Templomok. Ez a hely Csontváry harmadik monumentális napút festményének helyszíne, amiről Önéletrajzában azt írta, hogy “a világ legnagyobb napút plein air* motívuma”.
Amit ma látunk, csodálatos római kori templomok a Jupiter, a Bacchus és a Venus, valamint a Nagy Királyi Udvarház, a Hatszögletű udvarház és a Propülaia (díszes kapuzat, bejárat). Az egész terület az UNESCO Világörökség része.
Ezeket a templomokat az első században kezdtek építeni. A legnagyobb a Jupiter templom volt, amelynek 54 hatalmas oszlopából csak 6 maradt meg. A Jupiter templom a Római birodalom második legnagyobb temploma volt. A templom hat oszlopát a festményen bal oldalt a templom együttes túlsó oldalán látjuk. A hat oszlop a fényképen is jól látszik, de amikor ott jártunk, sajnos éppen fel volt állványozva. A Jupiter templom oszlopai előtti épület a Bacchus templom, amely a fényképen egészen a bal szélén van és egy fa részben eltakarja. A Jupiter templomtól jobbra nagy magas falakat, sok nagy épületet látunk, amelyek a templomhoz tartozó paloták és hatalmas udvarok falai. A festmény jobb oldalán a minarettől balra a Mózes templom megmaradt 3 oszlopát látni. Ezek jól látszanak a fényképen is.
Érdekes, hogy a festmény bal oldalán látjuk a Római kőbányában levő áldozati követ, amely a H/45. Áldozati kő Baalbekben című festmény fő motívuma. Erről lejjebb bővebben írok.
A területen talált legrégebbi leletek 5000 évesek, vagyis bronz kori leletek. A föníciaiak 4000 évvel ezelőtt az első templomukat Baálnak a napistennek szentelték, innen a város mai neve. Időszámítás előtt 334-ben Nagy Sándor átnevezte a várost és attól kezdve Heliopolis (Nap városa) volt a neve. Ez a név sokáig megmaradt a római korban is.
Nézzük együtt a festményt és a fényképet. Látszik, hogy én nem onnan fényképeztem, ahonnan Csontváry nézte a tájat, ahonnan a táj úgy nézne ki, ahogy ő megfestette. Két különbség rögtön látszik, Az egyik, hogy Csontváry jóval magasabban állt, mint én és a fényképezés helye és iránya is máshol volt. Én a fényképezéskor jelentősen jobbra voltam attól a helytől, ahonnan Csontváry nézett.
Erősen korlátozott volt, honnan tudok fényképezni.
Azt még itthon a térképek alapján megállapítottam, hogy a Baalbek római templomoktól délre, néhány száz méterre, van egy domb. Feltételeztem, hogy Csontváry a dombról nézte a tájat. Most, amikor ott jártunk, azt láttuk, hogy a domb alsó felén nagy házak, szűk utcák vannak. Onnan a templomokat nem lehetett látni. A domb tetején pedig egy nagy katonai bázis helyezkedik el. Egy ilyen városban, ahol minden második sarkon gépfegyveres katonai őrhely van, nem javasolt a katonai bázis közelében fényképezni.
Az idő is korlátozott volt. Több nyelven beszélő intelligens taxi-vezetőnk azt mondta, hogy nem kell félni, Baalbek teljesen biztonságos, csak azt kérte úgy tervezzük tartózkodásunkat, hogy este hatig (sötétedésig) jussunk vissza a hegység túloldalára. Vagyis a Libanon hegység nyugati oldalára, ahol laktunk, amely egy biztonságos keresztény vidék.
Az egy rövid nap ott tartózkodás alatt végül azt találtam, hogy a festmény jobb oldalán látható minaret mellett van egy három szintes étterem. Annak a felső szintjén ebédeltünk és onnan tudtam elég jól fényképezni a templomokat, azt a tájat, amit Csontváry megfestett. Onnan fényképeztem a 45/1 kép fényképét. Jó volna egyszer visszamenni, olyankor amikor Baalbekben több napig is ott lehet maradni. Biztos lehetne találni olyan helyet, ahonnan lehet fényképezni és majdnem úgy látnánk a vidéket, ahogyan Csontváry. Kívánom Libanon népének, hogy jöjjön rájuk a békesség és akkor megint ott a helyünk.
Természetesen bejártuk az egész műemléket, az összes templomot és udvarházat. Az ott készült fényképekből van néhány érdekes, amit érdemes összehasonlítani a festménnyel. Ezeket a továbbiakban bemutatom.
Kép 46/2 Csontváry H/46. Baalbek című festmény részlete és a festményen látható táj fényképe (2017).
A festmény részleten és a fényképen a Baalbek Római Templomok észak-keleti végét (festményen a jobb oldali vége) látjuk. Ez a római város fő bejárata a Propülaia (díszes kapuzat, bejárat). Csontváry kora óta az épület innenső falát szépen helyreállították és felállítottak néhány oszlopot. A minaret a fényképen azért nem látszik, mert én közelebb álltam, mint Csontváry, közvetlenül a minaret melletti épület felső szintjén.
Kép 46/3 Csontváry H/46. Baalbek című festmény részlete, a Propülaia és a Propülaia belső részének fényképe (2017).
Ezen az összehasonlításon azt látjuk, hogy bár Csontváry helyenként a romokat kicsit jobb állapotúra festette, mint a valóság, de alapvetően pontosan követte az épület szerkezetét, az ajtókat és ablakokat oda festette, ahol vannak.
Kép 46/4 Csontváry H/46. Baalbek című festmény részlete és a festményen látható táj fényképe (2017).
Itt a fényképen a hegy gerincét kell megfigyelni és összehasonlítani a festményen pontosan a felette látható távoli fehér hegy gerincével. A jobb oldalon van két kicsi hegycsúcs a festményen és a fényképen is. Onnan bal felé haladva a hegy alakja a festményen és a fényképen igen hasonló. Talán ez nem véletlen.
A festményen látunk egy piros színű hegyet is, amely balról jobbra haladva emelkedik. Ugyan ez a hegy látható a fényképen is, azzal a különbséggel, hogy a fényképen sötét fákkal borított hegyet látunk.
A különbség az Önéletrajz megfelelő része alapján érthető. Csontváry Damaszkuszból érkezett Baalbekbe és ezt írja: „Másnap hajnalban a naptemplommal szemben levő Hotel Viktoriában álmomból felriasztott egy fény, mely tűzvörösben húzódott le a magas Libanonról,…” Ő a Baalbektől nyugatra levő hegyet a hajnali piros fénnyel megvilágítva festette le, valószínűleg a piros fényt egy kissé el is túlozta. Én nappali fényben fényképeztem. Ezért teljesen különböző színűek a hegyek a festményen és a fényképen.
Kép 46/5 Csontváry H/46. Baalbek című festmény részlete, a festmény jobb oldalán látható minarettel és két fénykép a minaretről (2017). Az alsó fénykép bal oldalán van az étterem, amelynek a felső teraszáról fényképeztem a Baalbek Római Templomokat (46/1 fénykép). A felső fénykép a minaretről az étterem felső szintjéről készült.
Kép 46/6 Csontváry H/46. Baalbek című festmény részlete, és egy fénykép a festményen látható dőlt oszlopról (2017).
A 46/1 képen látható a H/46. Baalbek c. festmény teljesen. Most átmentünk a festmény bal oldalára. A festményen látunk egy nagy oszlopot, amely a Bacchus templom oldalának dőlt. A fényképen látjuk, hogy ez az oszlop ma is úgy áll, ahogy Csontváry megfestette. Érdekes kis részleteket is meg lehet figyelni. A festményrészlet jobb oldalán a Bacchus templom mellett látunk 4 díszes oszlopot. A 4 oszlop mellett a bal oldalon áll egy kis oszlopmaradvány. Ezt látni a fényképen és a festményen is.
Kép 46/7 Csontváry H/46. Baalbek című festmény részlete (bal oldal), és a fénykép az áldozati kőről (2017).
Ez egy igen érdekes részlet. A festményen egy hatalmas követ látunk nem messze a Bacchus templomtól. Ott azonban valójában semmilyen, ehhez hasonló hatalmas kő nincs.
A fényképen a H/45. Áldozati kő Baalbekben című festményről ismert követ látjuk. A fénykép bal oldalán a távolban látjuk a Jupiter templom 6 oszlopát és a Bacchus templom épületét. Csontváry „megfogta” az áldozati követ, vízszintesbe állította és odafestette a Bacchus templom közelébe.
Biztos, hogy Csontváry ezt a követ gondolta oda? Igen, biztos!
A fényképen az áldozati kő mögött látunk két függőleges kőtömböt és a talajban levő sziklákat a függőleges kőtömbök és az áldozó kő között. Ugyan ez a két függőleges kőtömb ott van a festményen is, ugyan olyan távolságban, ahogy a fényképen látjuk és jól látszanak a talajból kiálló sziklák is. A különbség csak az, hogy Csontváry és én különböző irányból néztük a követ és környezetét.
Így lehet megérteni az Önéletrajz következő mondatát: „A motívum, helyesebben a látlat 350 méter hosszú volt; ehhez járult a kőbányában fekvő 21 méteres áldozó kő mely a festményt költőileg kiegészítette…”
Tehát Csontváry azt mondja, hogy a Baalbek Római Templomok 350 méter hosszú komplexumát megfestve azt a kőbányában levő áldozó kő egészíti ki.
Ezek alapján teljesen biztos, hogy H/46. Baalbek című festmény bal oldalán levő nagy kő modellje a “a kőbányában fekvő 21 méteres áldozó kő”, amit itt a 46/7 kép fényképén látunk.
Kép 45/8 Csontváry H/46. Baalbek című festménye és Baalbek műholdképe (Google Earth). A festményen és a műholdképen is nyilak jelzik azokat a helyeket, amelyeket részletesebben vizsgáltam és bemutattam.
A műholdképen a 46 számú piros nyíl mutatja a 46/1 képen levő fényképezés helyét és irányát, vagyis amikor az étterem felső szintjéről a Római templom komplexumot fényképeztem, (34° 0’22.11″N; 36°12’24.22″E).
Az „a” jelű sárga nyíl a 46/2 és 46/3 képeken levő helyekre mutat, vagyis a Propülaia-ra, amely az egész udvarház és templomok díszes bejárata volt.
A „b” jelű sárga nyilak a 46/4 képhez kapcsolódnak. A festményen a „b1” nyíl mutatja azt a részt, ahol a hegygerinc vonulata hasonlít a képen levő fényképen a hegygerinchez. A festményen a „b2”, a térképen a „b” jelű nyíl mutatja a fényképezés helyét és irányát. E két nyíl iránya kissé bizonytalan. A fényképezés a Királyi udvarház jelenlegi felső szintjén volt.
A „c” jelű sárga nyilak mindkét helyen a minaretre mutatnak, amelyről két fénykép látható a 46/5 képen.
A „d” jelű sárga nyilak a festményen és a térképen a Bacchus templom oldalának dőlő oszlopot mutatják.
Az „e” jelű sárga nyíl a festményen a Csontváry által megfestett Áldozati követ mutatja. A műholdképen az „e” jelű sárga négyszög mutatja körülbelül azt a helyet, ahová Csontváry az Áldozati követ „elhelyezte”. A műholdképen az „f” jelű sárga nyíl (bal oldalt lent) az Áldozati köre mutat, abból az irányból, ahonnan úgy látszik, ahogyan azt Csontváry megfestette.
VISSZATÉRÉS a Kezdő oldalra (A festmények teljes listája)