és minden, ami Csontváry festmények helyszínének fényképezéséhez kapcsolódik.
0) BEVEZETÉS fejezet a következő részeket tartalmazza:
b. Levél a Művészettörténészeknek
e. Csontváry festmények helyszínei, mások tanulmányai és fényképei
g. Hogyan kezdődött. A helyszínek kutatásának története
h. Kiállítás
a. Ismerkedés a Bloggal
A blogban Csontvárynak azt a 47 festményét találjátok meg, amelyek helyszínét felkerestük. A festmények országonként és tájegységenként vannak csoportosítva. A festmények neve előtt van egy betű (A-tól H-ig) és egy szám (pl. A/01). A betű arra utal, hogy a festmény helyszíne melyik országban van. A szám a festmény sorszáma ebben a blogban. Ennek a betűnek és számnak nincs nagy jelentősége, csak azért van, hogy könnyebben lehessen ráutalni.
A festmény és a táj fényképe után mindig leírom, hogy ezzel a festménnyel hol vagyunk. Utána következik az összehasonlítás, mit látunk a festményen és a fényképen.
Vannak olyan helyek, ahol további más helyről készült fényképek is vannak, hogy jobban megismerjük a helyszínt. Van, ahol az adott helyhez, Csontváry festményéhez tartozó egyéb érdekességek is láthatók.
Minden festményhez tartozik egy térkép, legtöbbször Google Earth részlet. Ezeken a térképeken színes nyilak mutatják a helyet, hol és milyen irányban fényképeztem. Azt is leírom, hogy a fényképezés helyéhez viszonyítva, hol állhatott Csontváry, hol állt a „festőállvány”. Minden fényképezési helynek megadom a GPS koordinátáját. Ezeket a koordinátákat nem a helyszínen mértem, hanem utólag a Google Earth segítségével határoztam meg, ezért ezekben akár 20-30 méter hiba is lehet, de ez így is alkalmas arra, hogy a helyet valaki megtalálja. A térképeken a hagyomány szerint felfelé van észak. Ha ettől eltérek, azt külön jelzem.
A fejezet legvégén a környék érdekes és nevezetes látnivalóit ismertetem, ha vannak olyanok, amit szerintem feltétlenül meg kell nézni.
b. Levél a Művészettörténészeknek
Kedves Művészettörténészek!
Nem értek a Művészettörténet tudományához. Nem is akartam beleszólni. Ez azonban nem teljesen sikerült.
A 47 Csontváry festményen levő táj megfigyelése, fényképezése és az itt gyűjtött tapasztalatok mindenképpen a művészettörténet területére esnek. Bocsánat, de belekontárkodtam a ti területetekbe.
Lássátok jó szándékomat! Mindig csak a konkrét dolgokat írtam le, amit saját szememmel láttam. Csak a legegyszerűbb látható következtetésekről írtam. Semmiféle elmélyülő művészettörténeti vizsgálatot és magyarázatot nem kezdtem.
Kedves Művészettörténész barátaim!
Reménykedem abban, hogy a sok gyönyörű élmény és információ, amit Csontváry követése közben kaptam, az nem csak élmény volt, hanem művészettörténeti értékei is vannak. Ennek vizsgálata a ti feladatotok.
Hajrá! Előre!
Nem tudtam mindent leírni, amit utazásaink közben láttam, de ha további adatok kellenek, akkor szívesen állok rendelkezésetekre. Igyekezzetek, mert már 83 éves vagyok.
Üdv: Ali (Kónya Albert)
c. Mit tudok Csontváryról
Csontváry utazó-festő élete körülbelül 1893 körül kezdődött és 1909-ig tartott. Mit lehet tudni Csontváry életének erről az utazó-festő szakaszáról. Csontváry 1908-ban egy kiállítást csinált képeiből a Városligeti Iparcsarnokban. Ekkor a kiállítási katalógusban kiadott egy rövid önéletrajzot. Ez csak egész vázlatosan ismerteti életét. Ennél bővebb és részletesebb az irodalomban Nagy Önéletrajznak nevezett leírás. Ezt Csontváry utólag írta és sajnos meglehetősen hiányos, sőt időnként ellentmondó. Ráadásul nincs meg az eredeti példány, csak egy másolat. Ezen kívül elérhető Csontvárynak a levelezése, már ami megmaradt. Sajnos nagyon kevés levelét ismerjük, amely az utazó-festő korszakában íródott. Amikor kutattam egy-egy festményét hol festhette, akkor ezeket az információkat vettem alapul, elsősorban az Önéletrajzot.
Néhány példa az Önéletrajzból, hogyan írja le utazásait:
“Előbb Svájcba utaztam, de az idő már zimankós volt, továbbutaztam Genuába, azután Rómába. Rómában kisebb dolgokat festettem, s átkeltem Nápolyba….”
“Castellammaréból tavasszal Scardonéban a Kerka vízesést festettem s nyáron ismét a Tátrában vagyok …….(innen) Egyenesen Siciliába utaztam, ahol Syracusa, Gyrgenti, Palermo, Messina, Catania, Caltanisetta, Francaville, a St. Giovanni megtekintésével Taorminában állapodtam meg.”
“Kairóban a helyi viszonyokkal s a gyönyörű naplementékkel megismerkedve, tovább utaztam Suezbe, a Vörös-tenger szűk öblének megtekintésére, ahol a zsidóknak a Szinai-hegy felé át kellett a homokpadkán kelnie. Suezből Porte Saidon át Jaffába, Jaffából pedig vasúton Jeruzsálemben voltam …”
Ennyit tudunk. Több száz kilométert, sokszor több mint ezret, “ugrik” egyik helyről a másikra. Az Önéletrajzban leírt utazások alapján úgy becsülöm, hogy az aktív festői időszakában, 1894-től 1909-ig mintegy 60 ezer kilométert utazott. Másfélszer a föld körül.
Hogyan utazott? Mivel? Hogyan tudott gyorsan ekkora távolságokat megtenni. Az utazás módjáról kétszer tesz említést. Gibraltárból Kairóba hajóval utazott és Jaffából Jeruzsálembe vonattal. A többi utazásról nem ír le semmi részletet. Feltételezem, hogy Európában legtöbbször vonattal utazott. A 19. és 20. század fordulóján már jelentős vasúti hálózat létezett.
Hol lakott? Önéletrajzában mindössze kétszer említ egy-egy szállodát.
Mit evett? Az összes információ csak annyi, amit az Önéletrajz végén ír:
“…..hogyan éltem 1880. óta egy felsőbb szellemi akarat szolgálatában, s Budapesten nyáron gyümölcsön és zöldségen; télen sültkrumplin vajjal s almával húsz fillérből megvacsoráztam, hihetetlenül hangzott s az étrendem ellenőrizve volt.”
A két önéletrajzon kívül szinte nem találni semmi dokumentumot Csontváry életének az utazásos koráról. Sok tanulmány, könyv és cikk jelent meg. Úgy találtam, hogy mindenki gyakorlatilag csak az Önéletrajzot tudja idézni és boncolgatni.
Csontváry nagy életcélja volt, hogy a világ legnagyobb napút festője legyen. Ez végül három monumentális nagy festményben valósult meg. Erről a nagy célról az Önéletrajzban több mindent találunk:
Fiatal korában, 1880-ban Iglón egy égi kinyilatkoztatást hall: “Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél”. Ettől kezdve festő szeretne lenni.
A napút színeket folyamatosan keresi, ezt említi pompeji, traui és kairói utazásaival kapcsolatban. Aztán az 1904-es évről írja: “Athénból Taorminába siettem, ahol reám várt egy olyan naplemente, amellyel tisztában voltam, hogy az lesz a világnak a legszínesebb napút-festménye.” Itt festette meg első monumentális napút művét E/37. A taorminai görög színház romjait.
A taorminai festmény elkészülte után ez történik: “Ezzel az eredménnyel búcsúztam el a hosszú vajúdás után Taorminától, fel a Tátrába az elraktározott munka folytatására, s ahogy ezzel is készen lettem, észrevettem, hogy e két nagy munkával a világot már meglephetem”. Tehát elkészült második nagy napút festménye A/02. A Nagy Tarpatak a Tátrában.
1906-ban Csontváryt már Baalbekben, Libanonban találjuk. Erről írja: “Másnap hajnalban a naptemplommal szemben levő Hotel Viktoriában álmomból felriasztott egy fény, mely tűzvörösben húzódott le a magas Libanonról, belángolta a Hellios oszlopait aranylehelettel s átkarolta a Bachul, Antonius és Vesta templomait világító színekkel. Önmagától előállott az 1880-iki kinyilatkoztatás tartalma, vagyis a világ legnagyobb napút plein air* motívuma.” Itt készült el harmadik nagy méretű műve a H/46. Baalbek.
Az Önéletrajzban a három monumentális napút festményen kívül, nagyon kevés pontos információ van arról, hogy hol mit festett. Azt, hogy mennyire a felsorolt három festményt találta élete nagy eredményének, az is mutatja, hogy az Önéletrajz vége felé így összegezi saját festészetét: “A kinyilatkoztatás világfejlesztő szelleme nem ismétli magát, ezért úgy a természetben, mint az emberművelődés történelmében csak elvétve találkozunk maradandó monumentális képpel: ilyen különböző három pont a természetben: az egyik a Tátrában, a másik Szicíliában és a harmadik Siriában van megörökítve. A három világraszóló motívum lett a XX. század emberművelődés korszakára fenntartva, egyben pedig a világfejlesztő nagymester igazolására odaállítva.”
A felsorolt idézetek röviden vázolják Csontváry festői élettörténetét. Látjuk egy zseni fantasztikus fanatikus életét. Nagyon kevés az adat, az élete részleteit, életmódját nem ismerjük.
Hogyan lehetne Csontváry életéről többet megtudni?
Van egy forrás, Csontváry életének megismeréséhez, amely nincs még eléggé kihasználva. Ez a forrás a festményei és a festmények helyszíne, a festményen és a helyszínen látható táj összehasonlítása. Ezt csináltam. Megkerestük 47 festményének a helyszínét, lefényképeztem a festményen levő tájat, összehasonlítottam a festményt a tájjal. Ezt találod ebben a blogban.
d. Irodalomjegyzék
[1] Csontváry Kosztka Tivadar: „Önéletrajz”, Magvető Kiadó, Bp.
[2] Csontváry Kosztka Tivadar: Baalbek, Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Elektronikus Könyvtár. Csontváry önéletrajza
Link: https://mek.oszk.hu/05000/05096/html/eletrajz.htm#4
[3] Molnos Péter: „CSONTVÁRY, Legendák fogságában.” Népszabadság Zrt, Budapest, 2009.
[4] Kaszás Gábor: „Csontváry nyomában Dél-Olaszországban”. Adalékok Csontváry Plein Air festményeihez (1899-1905) (1). Artmagazin 2013/8. 52-57. o.
[5] Kaszás Gábor: „Traui tájkép naplemente idején”. Artmagazin 2012/6. 42-47. o
Egy lappangó Csontváry-alkotás története
[6] Kaszás Gábor: „CSONTVÁRY Olasz halász, 1901 körül”. VIRÁG JUDIT GALÉRIA és AUKCIÓSHÁZ, 2017
[7] Végvári Zsófia: „Szerelmesek, Shakespeare és az Uránia”. Végvári Zsófia írásai. Az én Csontvárym, Kultúrtörténeti kalandozások Csontváryval (https://www.csontvary.com/).
[8] Végvári Zsófia: „Csontváry titokzatos múzsája: Isadora Duncan.” Végvári Zsófia írásai. Az én Csontvárym, Kultúrtörténeti kalandozások Csontváryval (https://www.csontvary.com/).
e. Csontváry festmények helyszínei, mások tanulmányai és fényképei
Mióta elkezdtük Csontváry festmények helyszínének felkeresését, folyamatosan kerestem, hogy milyen irodalmat lehet találni a festmények helyének megtalálásához és kik foglalkoztak még Csontváry festmények helyszínének meghatározásával, felkeresésével.
Három típusú helyen találtam információt Csontváry festmények helyszíneiről:
– Csontváry Kosztka Tivadar művei,
– művészettörténészek kutatásai és
– utazási irodák hirdetései és utazási blogok.
Mit adtam én Csontváry életének megismeréséhez?
Izgatott, hogy én mit adtam Csontváry megismeréséhez. Itt vannak az adatok:
– Nekünk 9 országban sikerült felkeresni 47 Csontváry festmény helyszínét. Fényképezéskor mindig igyekeztem ott állni, ahol Csontváry állt. Ha ez nem volt lehetséges, akkor meghatároztam, hogy milyen távolságban állok Csontváry, vagyis a festőállvány helyétől.
– Hozzám hasonlóan Kaszás Gábor művészettörténész készített fényképeket 13 festmény helyszínén Olaszországban.
– Molnos Péter 15 festményről közöl korabeli képeslapokat és fényképeket, amelyeken ugyan az a táj van, mint egy-egy festményen.
– Utazási irodák kiadványaiban 14 festmény helyszínéről találtam fényképeket.
Összegezve:
Összesen 27 festményen látható tájról találtam fényképeket. Abból 13, ahol a fényképen pontosan az a táj van, mint ami a festményen.
Ezzel áll szemben az én 47 fényképem, ahol pontosan a festményen levő tájat fényképeztem és térképen rögzítettem a helyet. Azt hiszem mondhatom, hogy nagy mennyiségű adattal járulok hozzá Csontváry életművének megismeréséhez.
Az elmondott adatokról itt lejjebb lehet részletesebben olvasni.
Van még egy lehetséges forrás, ami egyelőre nem áll rendelkezésre. Ez az érdeklődő utazók fényképei. Biztosan sok embernek van otthon jó fényképe Csontváry festményeken látható tájról. Valószínűleg az otthon őrzött fényképek többsége hasonló ebben a blogban látható fényképpel. Lehetséges azonban, hogy valakinek olyan fényképe van, amely más, mint a többi. Továbbiakban remélem, hogy ez a blog ösztönözni fog embereket arra, hogy felkeressék Csontváry festményeinek helyszínét és fényképeket készítsenek. Több helyen lehetne jobb fényképet csinálni, mint én, ha valaki ki tud fogni megfelelőbb fényviszonyokat.
[1] Csontváry Kosztka Tivadar: „Önéletrajz”
Az Irodalomjegyzék–ben az első [1] Csontváry Kosztka Tivadar: „Önéletrajz”. Természetesen mindig ez volt az alapkönyvem. Ezt sokszor, sok helyen kiadták. Én ezt olvastam.
Amikor e Blogban bárhol azt írom, hogy „Önéletrajz”, akkor mindig erre hivatkozom.
[2] Csontváry Kosztka Tivadar: Baalbek, Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Elektronikus Könyvtár. Az idézeteket célszerűbb volt a digitális Önéletrajzból másolni, amely természetesen azonos azzal, ami a könyvben megjelent.
[3] Molnos Péter: „CSONTVÁRY, Legendák fogságában.”
Amikor Csontváryról valamit meg akartam tudni, akkor elsősorban a [3] Molnos Péter: „CSONTVÁRY, Legendák fogságában” könyvét használtam. Molnos Péter széleskörűen ismerteti Csontváry életét és festményeit. Összefoglalta a korábbi Csontváry kutatók anyagait. Művészettörténeti kérdésekben ez volt az alapirodalmam.
A festményekre azt a nevet használtam, amelyet ez a könyv használ. Itt tanulmányoztam Csontváry kiállításainak képlistáját.
Molnos Péter nem foglalkozik a festmények földrajzi helyzetének meghatározásával. Könyvében nem találunk arra utalást, hogy felkeresett volna olyan helyszíneket, ahol Csontváry festett.
Nagyon érdekes viszont, hogy a könyvben 15 festményről közöl korabeli képeslapokat és fényképeket, amelyeken ugyan az a táj van, mint egy-egy festményen. Ezeknél nincs meghatározva a pontos helyszín, ennek ellenére jó segítség a festmények helyszínének azonosításához. A következő találtam:
– Könyv 37. oldal: Egy fényképet közöl a gácsi Forgách-kastélyról.
– Könyv 46-47. oldal: Festmények fényképei mellett olyan képeslapok láthatók, amelyeken ugyan az a táj van, mint a festményen. Két festmény/képeslap páros van Taorminából, egy festmény/képeslap páros a traui főteret mutatja és 3 festmény/képeslap pároson a Castelammare di Stabia tengerpart képei láthatók.
– Könyv 48. oldal: A Baalbeki romokról láthatók korabeli képeslapok.
– Könyv 52. oldal: A hortobágyi hídról látunk fényképet a festmény mellé helyezve.
– Könyv 53. oldal: A Taorminai Palazzo Corvaia-ról látunk korabeli képeslapot és fényképet és mellette az E/35. Olasz halász festményt.
– Könyv 54. oldal: A 19. Tengerparti város (Scilla) festmény mellett egy scillai képeslap, az E/33. Olasz város festmény és a festményen levő tájat mutató képeslap látható.
– Könyv 64-65. oldal: A D/09. Római híd Mosztárban festmény és a festményen látható tájról készült korabeli fénykép látható.
– Könyv 66-67. oldal: A D/07. Jajcei vízesés festmény és a festményen látható tájról készült korabeli fénykép látható.
– Könyv 71. oldal: G/43. Az olajfák hegye Jeruzsálemben festmény mellett a festményen látható minaretről készült korabeli fénykép látható.
[4] Kaszás Gábor: „Csontváry nyomában Dél-Olaszországban”
Egyetlen művészettörténészt, Kaszás Gábort találtam, aki hozzám hasonlóan tudatosan felkereste Csontváry festmények helyszínét és fényképezte a festményen levő tájat. Az idézett cikke 2013-ban jelent meg.
Kaszás Gábor a cikkét így kezdi: „Különös, hogy Csontváry korai képeinek helyszíneit még soha senki nem határozta meg pontosan vagy tanulmányozta részletesen. Pedig a helyszínen sok minden kiderülhetett volna.”
Kaszás Gábor
– megtalálta a Pompeji romoknál levő két festményből az egyiket,
– Castellammare di Stabiaban levő 6 ismert festmény közül 4-et megkeresett,
– Taorminában levő 8 ismert festményből 7-et megtalált.
A felsorolt festmények helyszínén Kaszás Gábor is készített fényképeket a festményeken látható tájról.
Kaszás Gábor fényképein természetesen ugyan az a táj látható, mint az én fényképeimen. Kaszás Gábor cikkében a festmény fénykép párosokat művészettörténeti szempontból vizsgálja.
Kaszás Gáborral egyszer találkoztam. Elmondta, hogy nagyon kevés ideje volt Castellammareban és Taorminában. Valószínűleg ezért, a bemutatott 7 taorminai festményből az egyiknél (E/29. Villa Pompeji) Kaszás Gábor tévedésből nem azt a hegyet fényképezte le amelyiket Csontváry lefestett, hanem a szomszéd hegyet, amely hasonlít ahhoz a hegyhez, ami Csontváry festményén van. Az E/34. Mandulavirágzás című festmény helyszínénél pedig nem talált olyan helyet a fényképezéshez, ahol a táj jól felismerhető lenne.
[5] Kaszás Gábor: „Traui tájkép naplemente idején
Kaszás Gábor ebben a cikkében művészettörténetileg vizsgálja a Trauban (Trogirban) azonosított öt Csontváry festményt. A festmények helyszíne szempontjából érdekes, hogy Kaszás Gábor közöl egy térképet arról, hogy ezeknél a festményeknél hol állt Csontváry.
Ezen kívül van egy fénykép a D/12. Traui tájkép naplemente idején festményen látható tájról és van egy Csontváry korabeli képeslap Trau főteréről, amely megegyezik a D/13. Visszatekintő nap Trauban festményén látható tájjal.
[6] Kaszás Gábor: „CSONTVÁRY Olasz halász, 1901 körül”
A Virág Judit Galériának ebben a kiadásában megtalálunk néhány fényképet és szövegrészletet a [4] Kaszás Gábor: „Csontváry nyomában Dél-Olaszországban” cikkből. Ami számomra igazi érdekesség, hogy van egy 1890-es években készült fénykép, ahol a E/32. Füstölgő Etna című festmény mellett a festményen megfestett táj látható.
[7] Végvári Zsófia: „Szerelmesek, Shakespeare és az Uránia”. Az én Csontvárym, Kultúrtörténeti Kalandozások Csontváryval, Végvári Zsófia Írásai (https://www.csontvary.com/).
Végvári Zsófia blogja engem elsősorban azért érdekelt, mert többször foglalkozott E/18. A szerelmesek találkozása (randevú) festményen levő táj eredetével.
Ebben a tanulmányában egy 2012-ben elhangzott előadáson elhangzottakat írta le. A cikkben Végvári Zsófia arra a következtetésre jutott, hogy a E/18. A szerelmesek találkozása (randevú) festmény helyszíne tulajdonképpen egy norvég fjord. Csontváry vélhetően az Uránia tudományos színházban látott előadást a norvég fjordokról és az ragadta meg fantáziáját.
Ezt a tanulmányt blogjában irodalmi hivatkozásként ma is meg lehet találni (2026. május): „[4] https://www.csontvary.com/szerelmesek-shakespeare-es-az-urania”
A hivatkozás azonban nem működik az az üzenet jelenik meg, hogy „Nincs találat. A keresett oldal nem található.”
Én ezt a tanulmányt még 2016-ban letöltöttem, ezért ismerem a benne leírtakat.
[8] Végvári Zsófia: „Csontváry titokzatos múzsája: Isadora Duncan.”
Ez a tanulmány Végvári Zsófia blogjában olvasható. Ezen kívül ez a tanulmány könyvben is megjelent 2019-ben. A tanulmány elsősorban Isadora Duncannal foglalkozik. Ezen kívül vizsgálja Csontváry és az Uránia (Uránia Tudományos Színház) kapcsolatát és az urániai előadások hatását Csontváryra.
Végvári Zsófiának a E/18. A szerelmesek találkozása (randevú) festményen levő kék ruhás hölgy Isodorát sejteti, ezért részletesen foglalkozik a festménnyel és a festmény helyszínével. Végvári Zsófia 2019-ben már úgy gondolta, hogy a mű helyszínét feltehetőleg az Urániában látott Svájc előadás képei ihlették és a helyszín a Vierwaldstättersee (magyarul Luzerni tó) partján fekvő Brunnen falucska (Ingenbohl városka része). Végvári Zsófia 6 korabeli színezett fényképet is közöl erről a vidékről. A képek melletti magyarázatokban, Végvári Zsófia ismerteti, hogy szerinte a képek és Csontváry festménye között milyen kapcsolat van.
2023 júniusában felkerestük Végvári Zsófiát. Megmutattam neki, az E/18. A szerelmesek találkozása (randevú) helyszínén készült fényképet. Ő nem fogadta el, hogy a festményen és a fényképemen levő táj azonos helyen készült. Ragaszkodott hozzá, hogy Csontváry a svájci tó partján levő képeslapok alapján festette ezt a festményt.
Utazási irodák hirdetései és utazási blogok
Utazási irodák hirdetnek utakat azzal a jelszóval, hogy Csontváry nyomában utaznak, vagy festenek. Ezekben a hirdetésekben gyakran vannak fényképek. Ezek az utazások többsége Mosztárba, Trogirba vagy Taorminába invitálják az utazni vágyókat. Az utazási irodák és a blogokban találtam még Csontváry festmények helyszínéről készült fényképeket a Tátrában, Selmecbányán, Hortobágyon, Schaffhausenben, Kerkában, Scillában, Athénban, Jeruzsálemben és Baalbekben.
Összességében 14 festmény helyszínéről találtam fényképeket. Ezekre a fényképekre egy-két kivétellel az a jellemző, hogy nem onnan fényképezték, ahol Csontváry állt, hanem azt a tájat fényképezték más helyről, más irányból, vagy több helyen csak a festményen levő táj egy részletét fényképezték.
f. Mit és hogyan csináltam
Nem vagyok művészettörténész, nincs ilyen irányú tanultságom. Geofizikus vagyok természettudományi gondolkozással. A festészet nekem szórakozás, gyönyörszerzés. Életem nagy részét terepen, térképpel a kezemben töltöttem. A terepi és térképi tájékozódás része volt a szakmámnak, ebben van gyakorlatom. Ez a gyakorlat segített megtalálni és azonosítani a festmények helyének megtalálását. Alapvető feladatként mindig megpróbáltam azonosítani, hol volt a “festőállvány” helye. Ahol lehetett, ott álltam, ahol ő, vagyis “ott álltunk együtt”. Függetlenül attól, hogy tényleg ott állította fel a festőállványt, vagy csak onnan nézte a tájat.
Minden festménynél először az alapvető kérdéseket kell tudni megválaszolni. Melyik ország? Melyik város? Hol? Az Önéletrajzában csak néhány festmény helyét lehet megtalálni. Az Önéletrajzon kívül a festmények neve ad időnként információt. Azok a nevek jönnek elsősorban számításba, amelyek szerepelnek Csontváry valamelyik kiállításának katalógusában. Ha a névben benne van a hely, akkor könnyű a helyzet. Ilyenkor tudja az ember hová kell utazni, például Taormina vagy Mostar…stb. Van azonban sok festmény, aminek helyéről szinte semmit nem lehet tudni, esetleg még azt sem, hogy melyik országban festette.
Azoknál a festményeknél, ahol a helyszín ismeretlen volt, megpróbáltam kitalálni a helyet. Tanulmányozni kellett Csontváry életét. Térképeket böngésztem hetekig, hónapokig. Fényképeket kerestem a Google térképeken és az interneten. Volt, amikor a térkép alapján rögtön odataláltam. Olyan is többször előfordult, hogy a Google térkép és az interneten található fényképek alapján úgy gondoltam tudom hol festette valamelyik festményét, de amikor ott voltunk, akkor kiderült, hogy a táj csak hasonlított. Ez egy izgalmas vadászat, de nem mindig sikeres. Meg kell próbálni elképzelni hogyan gondolkozott Csontváry és kitalálni merre járt és megkeresni a térképen ezeket a helyeket. Néhányszor nagy szerencsénk volt, Csontváry tája szinte magától elénk jött. Ilyen példa az E/18 A szerelmesek találkozása (randevú) festmény fejezetében olvasható.
Ha a festmény helyszínét megtaláltam, akkor a következő feladat meghatározni, hol állt Csontváry. Hol volt a “festőállvány” helye? Erre leginkább a festmények adnak tájékoztatást. A hegyek, a ma is még meglévő épületek, és ezeknek az egymáshoz való helyzete adják meg a “festőállvány” pontos helyét.
Sok sikeres keresés volt, amikor megáll az ember egy helyen, amit a térképen előre kinézett. Kezében Csontváry festményének a fényképe, csendben nézi együtt a gyönyörű tájat és a festményt – és azt mondja: Oooooh,
g. Hogyan kezdődött. A helyszínek kutatásának története
Hogyan kezdődött nálunk a Csontváry felfedezés láza?
Csontváry festészetét nagyon hamar megszerettük. Többször jártunk Pécsett. Mindig meglátogattuk a Csontváry kiállítást.
Amikor 1987-ben Jugoszláviában kemping túrát tettünk és elmentünk Mosztárba, természetesen lefényképeztem a hidat, onnan, ahonnan jól látszott. Amikor 1999-ben Szicíliában voltunk kemping túrán, akkor természetesen lefényképeztem az E/30. Holdtölte Taorminában és a E/37. Taorminai görög színház romjai festményen levő tájat. Itt volt először, hogy igyekeztem onnan fényképezni, ahol Csontváry állt. De ez még csak játék volt.
Valamikor 2009-ben megint jártunk Pécsett és természetesen meglátogattuk a Jannus Pannonius Múzeum Csontváry kiállítását. A múzeumban kapható volt egy kis füzet, “Művészeti Kalauz” (lásd A. kép). Ez 10-16 éves gyermekeknek készült. Ismertette Csontváry életét, néhány művét és a füzet végén kérdések is voltak a gyerekeknek. Végig lapoztam a füzetet. Ami engem megkapott, az utolsó két oldalon volt egy térkép: “Csontváry Kosztka Tivadar életútjának helyszínei” (lásd B.kép). Rögtön megragadta a fantáziánkat és arról beszéltünk, hogy végig kellene látogatni a helyszíneket. Így kezdődött!
A. A múzeum Művészeti Kalauza gyermekeknek. Jannus Pannonius Múzeum, Pécs
B. A múzeum Művészeti Kalauzának térképe, amely megmozgatta az utazási fantáziánkat.
Néhány évig csak ízlelgettük az ötletet. Az első célirányos Csontváry vadászat 2014-ben volt. Ekkor Jajcéban, Mosztárban és Trogirban jártunk. Következő évben 2015-ben lazsáltunk. Majd 2016-ban négy helyen, 2017-ben 7 helyen voltunk Csontváryval. Ezzel minden olyan festményen látható tájat lefényképeztem, aminek addig megtaláltam a helyszínét hol van.
Kezdetben nagyon amatőr módon indultunk. Van otthon néhány könyv, festmények albuma. Tanulmányok a képekkel. Megnéztük a könyvben a képeket. Mostar 2 kép, gyerünk. Trogir 4 kép, gyerünk. Mostarban az egyiknek a helyszínét nem találtuk meg. Trogirban meg az utazás után tudtam meg, hogy Csontvárynak van egy ötödik festménye is Trogirból, ami a trogiri fényképezés előtti évben került elő.
Elkezdtem olvasgatni a Csontváry könyveket. Elkezdtem anyagokat gyűjteni az interneten. Rájöttem, hogy nem elég csak a képeket nézegetni. A 2016-os utazásokat igyekeztem jobban előkészíteni. Az eredmény javult, de voltak további tapasztalatok. Olyan helyen, ahol Csontváry több festményét ismerjük, nem elég egy fél nap, akkor sem, ha jól felkészültem. Az egyik helyen reggel van jó fény, a másik helyen délután. Az is lehet, hogy egész nap kedvezőtlen a fény a fényképezéshez. Így hiába töltöttünk fél napot Castellamare di Stabiában, következő évben, 2017-ben, vissza kellett menni és öt napig a városban lakni. Ennyi kellett, hogy Csontvárynak ezen a környéken ismert mind a kilenc festményének tájáról megfelelő fényképet készítsek. A kilenc festményben benne van Csontvárynak a E/28. Tengerparti sétalovaglás című festménye, amelyet hónapokig tartó térképi keresés után találtam meg Meta üdülőfaluban (Sorrento közelében). Részleteket ennek a festménynek a fejezetében lehet találni.
Utána, 2018 és 2020 között még háromszor utaztunk Csontváryt fényképezni olyan helyekre, ahol már korábban is voltunk. Kétszer azért mentünk valamelyik festmény helyszínéhez, hogy jobb képet tudjunk csinálni. Jeruzsálembe pedig azért mentünk vissza, mert első alkalommal két ottani festményének táját tudtuk csak lefényképezni, de nem találtuk meg, hol állt Csontváry, amikor festett. Izgalmas kutatások, élménydús utazások. Amelyik festményen látható hely megkeresése érdekes volt, annak történetét természetesen az adott festmény fejezetében leírtam.
Vannak festmények, amelyeknek helyét kerestem, de nem találtam meg. Van még feladat nekem, vagy neked kedves olvasó.
h. Kiállítás
Amikor már nagyobb számban voltak fényképeink különböző festményeken látható tájakról, akkor elkezdtem ábrándozni. Az álmom az volt, hogy milyen jó lenne egyszer egy kiállítás, ahol a falon Csontváry festményei mellett ott lennének a festményen látható tájról készült fotók. A kisebb festményeknél lehet azonos méretben. Természetesen a helyek térképét is közölni kellene. Biztos vagyok abban, hogy a Csontváry festményeit szerető sok embernél nagy sikere lenne.
Az álmom megvalósulása érdekében 2023. január 27-én írtam egy levelet Dr. Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának. A levélben elmondtam, hogy milyen fényképeink vannak. Elküldtem két festmény/táj fényképpáros fényképét, hogy megmutassam, hogyan néz ki egy festmény és a festményen látható tájról készült fénykép együtt. A két minta a D/10. Tavasznyílás Mosztárban és az E/18. A szerelmesek találkozása (randevú) voltak.
A levélre a Szépművészeti Múzeum Főigazgatói Titkárságtól e-mail-ben kaptam választ 2023. február 14-én. A válasz lényege:
„A kezdeményezés rendkívül ötletes és látványos, ugyanakkor a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria profiljához, illetve tudományos kutatómunkára és sokszor nemzetközi együttműködésre alapozott kiállításaihoz kevéssé illeszkedik. Javasoljuk, hogy utazásának eredményeit (blog vagy virtuális kiállítás formájában) a világhálón tegye közzé,…”
Megkerestem a Szépművészeti Múzeum Alapító okiratát. Néhány részlet:
Alapító okirat
módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a alapján a Szépművészeti
Múzeum alapító okiratát a következők szerint adom ki:
4.3. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
4.3.1. Alapfeladatai:
a) a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak (tárgyi, képi, írásos, hang– és egyéb
forrásanyag)
– felkutatása, gyűjtése, szakszerű nyilvántartása,
………
d) a gyűjtőköréhez kapcsolódó adattár, szakkönyvtár, valamint közép–európai
művészettörténeti dokumentációs központ működtetése,
Itt pedig néhány részlet a Szépművészeti Múzeum Szervezeti és Működési Szabályzatából:
SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
II. AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGE
II.1. Alaptevékenység
II.1.1. Gyűjtőkör
b) az államalapítástól napjainkig terjedően a magyar és magyarországi képzőművészet —
festészeti, szobrászati, grafikai, rajz és éremművészeti — alkotásai, valamint történetének
tárgyi és dokumentációs emlékei (Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye);
II.1.3. — Alaptevékenység
a) a gyűjtőkötbe tartozó kulturális javak (tárgyi, képi, írásos, hang- és egyéb forrásanyag)
– . felkutatása, gyűjtése, szakszerű nyilvántartása,
Az Alapító okirat és a Működési szabályzat idézett részeit én úgy értelmezem, hogy a múzeumnak kötelessége lenne a fényképekkel és a hozzátartozó információkkal foglalkozni, azokat dokumentálni és megőrizni. Szerintem Csontváry festményein látható tájak fényképeinek széles körű gyűjteménye neves festőnk festészeti alkotásaihoz tartozó tárgyi és dokumentációs emlék.
Nem adtam fel. A Pécsett található állandó Csontváry Múzeum a Janus Pannonius Múzeumhoz tartozik. Ezért 2023. október 3-án egy e-mail levelet írtam a főmuzeológusnak, aki a Képző- és Iparművészeti Osztály osztályvezetője. A levélhez csatoltam két festmény/táj fényképpáros fényképét, hogy megmutassam, hogyan néz ki egy festmény és a festményen látható tájról készült fénykép együtt. A két minta az G/43. Az olajfák hegye Jeruzsálemben és a D/10. Tavasznyílás Mosztárban festmények. Javasoltam, hogy ki lehetne állítani a festményeket és fényképeket együtt.
Levelemre nem kaptam választ. Körülbelül egy hét múlva felhívtam a főmuzeológust és érdeklődtem, hogy megkapta-e levelemet. Először azt válaszolta, hogy nem. Tovább beszélgettünk, hogy mi volt a levélben. Akkor már emlékezet, hogy volt egy ilyen levél. Azt mondta, hogy a fényképek felhasználására az ő szintjén semmi lehetőség nem lát. Javaslata az volt, hogy írjak az igazgatónak.
Dr. Bertók Gábornak, a Janus Pannonius Múzeum igazgatójának e-mail levelet 2023. október 12-én írtam. Tartalma hasonló volt, mint amit a főmuzeológusnak írtam.
Választ a levelemre nem kaptam.